Az éves beszámoló elkészítésének alapját mindenkor az éves munkaterv képezi, amelynek tartalmát a következő jogszabályok figyelembe vételével kell meghatározni:

− A nemzeti köznevelésről  szóló 2011. évi CXC. törvény,

− 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

− 229/2012. VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról,

− 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. 1. melléklet a 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelethez,

− 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,

− 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról,

− Oktatási Hivatal: Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez,

− Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez. Óvodai nevelés,

− Oktatási Hivatal: Országos tanfelügyelet. Kézikönyv óvodák számára.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról II. fejezet 3. § (1) bekezdése értelmében az éves munkatervnek tartalmaznia kell az óvodai nevelési év helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri

− a fenntartó,

− az óvodaszék,

− az óvodai szülői szervezet, közösség,

− az intézményi tanács véleményét is.

Az óvodai nevelési év helyi rendjében kell meghatározni:

− az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,

− a szünetek időtartamát,

− az óvodai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját,

− az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját,

− az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai nyílt nap tervezett időpontját,

− minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést.

Az intézményi, vezetői önértékeléskor, valamint a vezető, intézmény tanfelügyeleti ellenőrzésekor sor kerül különböző dokumentumok vizsgálatára. Az intézmény/vezető működése szempontjából egyik meghatározó dokumentum az önértékelést, illetve a tanfelügyeleti ellenőrzést megelőző két év munkaterve és annak elemzése, értékelése is. Ezért fontos a jó munkaterv készítése.

Intézményi szinten akár a belső önértékelés, akár a külső (tanfelügyeleti) ellenőrzés/értékelés célja,az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztése, valamint annak feltárása, hogy a nevelési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját. Az értékelés a következő hét területre terjed ki:

− Pedagógiai folyamatok,

− Személyiség- és közösségfejlesztés,

− Eredmények,

− Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció,

− Az intézmény külső kapcsolatai,

− A pedagógiai munka feltételei,

− Az Óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés.

Az Országos tanfelügyeleti kézikönyv óvodák számára − Harmadik, javított kiadásában (2016. január 25.) az egyes területekhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások vannak rendelve, a vastag betűvel jelölt elvárásokat évente értékelni kell.

Az alábbi táblázat tartalmazza ezeket a szempontokat és elvárásokat (kiegészítve még: 1. Pedagógiai folyamatok − ellenőrzés, korrekció; 5. A pedagógiai munka feltételei- szervezeti feltételek; 7. Az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés – mivel a teljességhez szükségesek).

A táblázatban foglaltak alapján elkészíthető a korszerű éves beszámoló. A feltüntetett szempontok mindegyikénél megtalálható az „Erősségek”, „Fejleszthető területek”, „Fejlesztési javaslatok” címszó, ahová az elemzések, értékelések alapján kerülnek a tapasztaltak rövid, felsorolásjellegű meghatározásai.A „Fejleszthető területek” és „Fejlesztési javaslatok” -nál meghatározottak a következő nevelési év munkatervének elkészítéséhez nyújtanak kiindulási pontokat. Ezeknek megfelelően tűzünk ki célokat, amelyekhez megfelelő feladatokat rendelünk.

A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó aktuális számában.