A minősítési keretszámról szóló közlemény

A miniszter a következő naptári évre (a továbbiakban: minősítési év) vonatkozóan minden év február utolsó napjáig a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi az úgynevezett „minősítési keretszámról” szóló közleményt. A közlemény tartalmazza:

− a lebonyolítandó minősítő vizsgák és a minősítési eljárások számát (minősítési keretszám),

− a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások szervezésének központi szabályait, valamint

− a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit.

[A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ép. r.) 10. § (1) bekezdés.]

A közleményben foglaltakra különös figyelemmel kell lenniük azoknak, akik önként szeretnének minősítési eljárásra jelentkezni, tehát nem kötelező a minősítésük, hiszen a közlemény mondja meg, hogy figyelembe véve a költségvetési keretek adta lehetőségeket, milyen feltételeknek kell megfelelni a következő évi minősítési eljáráson való részvételhez az egyes magasabb fokozatba történő besorolást elérni kívánó pedagógusoknak. A közleményt természetesen – de 2017-ig különösen − minden pedagógusnak és elsősorban köznevelési intézményvezetőnek (igazgatónak és más vezetőknek is) ismernie kell, mert ebben szerepelnek azok az előírások, amelyek meghatározzák, hogy a 2018. június 30-áig esedékes első kötelező minősítési eljáráson kiknek kell a következő évben átesniük. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 97. § (19) bekezdése szerint ugyanis:

„(19) A pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között kerül sor.”

Mit is jelent pontosan ez a rendelkezés? Egyfelől azt, hogy a 2013. szeptember 1-jén, a pedagóguselőmeneteli-rendszer hatálybalépésekor a meghatározott munkakörökben (pedagógus, pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkakörökben) alkalmazottaknak öt éven belül minősítési eljárásban, az ezt követően Gyakornok fokozatba besoroltaknak minősítő vizsgán kell részt venniük. Ez utóbbi előírás – azok esetében, akik jogviszonyában nem volt megszakítás 2013 óta – 2015-ben teljesül(t) is, hiszen ekkor járt le a kétéves gyakornoki idejük. Érdemes feleleveníteni az ezzel kapcsolatos átmeneti szabályt az Ép. r.-ből, amely szerint:

„36. § (1) A gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépését követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992. (X. 8.) kormányrendeletnek (a továbbiakban: Kjt. vhr.) a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A gyakornok kérelmére e rendeletnek a gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha jogviszonya e rendelet hatálybalépése előtt keletkezett. Az Mt. hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.”

A fentiekben idézett joghely 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba, tehát az ezt követően, akár 2013. szeptember 2-án létesített jogviszonyok esetében kellett első ízben az új rendelkezések szerinti gyakornoki időt és a minősítő vizsgára vonatkozó előírásokat alkalmazni. Vagyis, aki 2013. szeptember 1-jén már alkalmazásban állt, és nem rendelkezett két év szakmai gyakorlattal, Gyakornok fokozatba került besorolásra, ám gyakornoki idejét még a korábbi szabályok [közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, illetve a 138/1992. (X. 8.). kormányrendelet szabályai] szerint töltötte le, illetve nem volt köteles minősítő vizsgát sem tenni, bár választhatta ezt a lehetőséget.

Visszatérve a minősítési keretszámról szóló közleményre, fontos megemlíteni, hogy a rendelet előírja a keretszám meghatározásának szempontjait, amely szerint

„(2) A minősítési keretszámot

− az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben (a továbbiakban: informatikai rendszer) rögzített kötelező minősítő vizsgák és eljárások száma,

− a Kutatótanár fokozat esetén az 5. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján meghatározott létszám,

− a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások lebonyolításához rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, valamint

− a központi költségvetési keret biztosította lehetőségek figyelembevételével kell meghatározni.

(3) A keretszám nem lehet kevesebb, mint a 2. § (6) bekezdésében és a 3. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a minősítési évben lebonyolítandó kötelező minősítő vizsgák és minősítési eljárások száma.”

Jól látható, hogy a minősítési keretszám nem lehet kevesebb, mint a következő évben esedékes kötelező minősítő vizsgák és minősítési eljárások száma. Hogy a minősítő vizsga mikor kötelező, az egyértelmű, de esetleg kérdésként merülhet fel, hogy mit értünk kötelező minősítési eljárás alatt. Véleményem szerint három ilyen kategória van:

− Az egyik a Pedagógus I.-ből a Pedagógus II. fokozatba történő előrelépést célzó minősítési eljárás. Ez az Ép. r. szabályai szerint a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlat megszerzésekor esedékes [Ép. r. 3. § (1) bekezdés].

Ha abból indulunk ki, hogy első ízben és leghamarabb 2013. szeptember 1-jén történtek meg a Pedagógus I. fokozatba történő besorolások, akkor az ettől számított kilenc év múlva esedékesek az első kötelező minősítési eljárások (feltéve, hogy az érintett esetében nem volt megszakítás a jogviszonyban).

− A másik ilyen eset, ami részben felülírja az előbbi kategóriát, a már említett, Nkt. átmeneti szabálya szerinti 2018. június 30-áig esedékes első minősítési eljárás. Vagyis két – látszólag konkuráló – szabály is van az első minősítési eljárás esedékességére vonatkozóan. Ezt oldja fel az Ép. r. 36. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés:

„(2) A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus minősítési eljárása során 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között a 3. § (1) bekezdésében meghatározott, a minősítési eljárásra történő jelentkezéshez szükséges szakmai gyakorlat időtartamára vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni. A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárást. A saját kezdeményezésre induló minősítési eljárás feltételeként előírt szakmai gyakorlat idejébe, a gyakornoki időben megszerzett szakmai gyakorlat kivételével be kell számítani a 2013. szeptember 1. előtt megszerzett szakmai gyakorlatot is.”

Vagyis a 2018. június 30-áig esedékes első kötelező minősítési eljárás

• a 2013. szeptember 1-jén jogviszonyban álló,
• a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakörben (pedagógus, pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő) foglalkoztatottra vonatkozik,
• akinek 2013. szeptember 1-jén több mint 8 év szakmai gyakorlata volt.

− A harmadik esete a kötelező minősítési eljárásoknak az Ép. r. 36. § (4) bekezdése szerinti eset, amely a 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógusokra vonatkozik. A szóban forgó körhöz tartozóknak szintén legkésőbb 2018. december 31-éig a 3. § szerinti minősítési eljárásban kell részt venniük.

A jelentkezés

A minősítési eljárás (minősítő vizsga) következő mozzanata, a minősítési keretszámról szóló közlemény közzétételét követően a minősítési eljárásra (minősítő vizsgára) való jelentkezés. A minősítő vizsgára és a kötelező minősítési eljárásra (amelyről az előző pontban volt szó) való kötelező jelentkezés, jelentkeztetés és a nem kötelező minősítési eljárásra való jelentkezés időpontja nem feltétlenül esik egybe.

„10/A. § (1) Az intézményvezető a minősítő vizsga és a kötelező minősítési eljárás esedékességét hivatalból rögzíti az informatikai rendszerben.

(2) A nem kötelező minősítési eljárás lefolytatását a pedagógus a jelentkezési lapon a minősítés évét megelőző év április 30-áig kezdeményezi az intézményvezetőnél. Az intézményvezető a jelentkezést köteles az informatikai rendszerben rögzíteni. A jelentkezést a pedagógus legalább két hónapja folyamatosan fennálló keresőképtelenségére tekintettel az Oktatási Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a portfólióvédés időpontjáig vonhatja vissza.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti rögzítést a minősítés évét megelőző év május 10-éig kell végrehajtani, amelyről a pedagógus az Oktatási Hivataltól elektronikus úton visszajelzést kap.” (Ép. r. 10. §)

Jól látható tehát, hogy a minősítő vizsga és a kötelező minősítési eljárás esedékességét hivatalból kell rögzíteni az informatikai rendszerben, tehát ebben az esetben nem a pedagógusnak kell jelentkezni. Az is egyértelmű, hogy ez a rögzítés nem kötött a május 10-ei dátumhoz. Miért is nem kötött? Azért, mert az év során bármikor előfordulhat, hogy olyan pedagógust vesznek fel az intézménybe, aki már rendelkezik valamennyi szakmai gyakorlattal, de két évvel még nem, és a gyakornoki idővel kapcsolatos beszámítási szabály miatt lehet, hogy néhány hónapon belül esedékes már a minősítő vizsgája. Ilyenkor nem várható ki a május 10-ei rögzítési határidő, sőt lehet, hogy a portfólió felületére való feltöltés határideje sem esik bele a minősítő vizsgáig hátralevő időbe. Konkrét példával megvilágítva: ha januárban érkezik az intézménybe egy pedagógus, akinek ugyan nincs két év szakmai gyakorlata, de rendelkezik már húsz hónap szakmai gyakorlattal, akkor úgy kell Gyakornok fokozatba besorolni, hogy minősítő vizsgája már négy hónap múlva esedékes. Az Oktatási Hivatalnak (a továbbiakban: OH) tehát haladéktalanul értesülnie kell arról, hogy meg kell szerveznie az érintett minősítő vizsgáját, ezért nem lehet várni a május 10-ei rögzítési határidőig a minősítő vizsga esedékességéről való adatközléssel. Erről szól az Ép. r. 10/A. § (4) bekezdése:

„(4) Ha

− a pedagógus minősítésére a 2. § (2) vagy (3) bekezdése szerint kerül sor, vagy kötelező minősítési eljárás rögzítése szükséges, a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy

− a már megkezdett minősítő vizsga, minősítési eljárás a foglalkoztatási jogviszony tartós szünetelésére tekintettel oly módon szakad meg, hogy folytatására csak a minősítés évét követő év eltelte után kerülhet sor, a szünetelés megszűnését követően öt munkanapon belül kell a rögzítést elvégezni.”

Új rendelkezés, hogy a jelentkezés visszavonható, amennyiben a pedagógus legalább két hónapja folyamatosan keresőképtelen. Ennek azért van jelentősége, mert a rendelet korábban nem kezelte azt a helyzetet, ha valaki jelentkezett a minősítési eljárásra, és mondjuk hosszan tartó betegsége miatt nem végezte el az ezzel kapcsolatos kötelező feladatait, mint például a portfólió feltöltése. Ebben az esetben – főszabály szerint – az eljárás sikertelennek minősült, és azt vonta maga után, hogy a következő, azonos fokozat elérésére irányuló minősítési eljárásért díjat kellett fizetni. Jelenleg viszont, már van lehetőség arra, hogy a jelentkezést visszavonja a pedagógus, a fent jelzett okból. A jelentkezés visszavonása az Oktatási Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a portfólióvédés időpontjáig történhet meg.

A rendelet azt az esetet is kezeli, amikor valamilyen okból kifolyólag a minősítő vizsgára, minősítési eljárásra való jelentkezés, illetve az esedékesség rögzítése elmarad. Erre való tekintettel a pedagógus az Oktatási Hivataltól elektronikus úton visszajelzést kap arról, hogy az intézményvezető rögzítette a minősítő vizsgája, kötelező minősítési eljárása esedékességét, illetve a jelentkezését. Ha a pedagógus nem kap ilyen visszajelzést, kérheti a minisztertől az OH-n keresztül a minősítési tervbe való felvételét [Ép. r. 10/B. § (2) bekezdés].

A minősítési terv

Mint ismeretes, az úgynevezett minősítési terv nem más, mint a minősítő vizsgán, illetve minősítési eljáráson résztvevők listája. Ez főszabály szerint a kötelező vizsgák és eljárások rögzítése és a nem kötelező eljárásokra való jelentkezés évét követő évre vonatkozik.

Itt is kettéválnak tehát a kötelező és a nem kötelező minősítésekre vonatkozó szabályok. A minősítési terv mindenképpen tartalmazza a következő évben esedékes minősítő vizsgán és kötelező minősítési eljáráson résztvevők alábbi adatait:

− nevét,

− oktatási azonosító számát, és

− tanári munkakörben foglalkoztatott pedagógus esetén a választott tantárgyat.

A rendelet rögzíti a nem kötelező minősítési eljárásban való részvételre jelentkezett pedagógusok minősítési tervbe való felvételének elveit. Az Ép. r. 10/C. § (3) bekezdése szerint „a kötelezően minősítendő pedagógusok felvételét követően fennmaradó keretszámot a fővárosban és megyénként, továbbá munkakörönként arányosan, a jelentkezők szakmai gyakorlatának és a különös feltételeknek történő megfelelés figyelembevételével kell elosztani a jelentkezők között.”

Ugyancsak szabályozott, hogy a minősítési tervből kiesettek helyét „elsősorban a kötelező minősítésekre, illetve a (3) bekezdés szerinti szempontok mérlegelésével a nem kötelező minősítésekre kell elosztani.” [Ép. r. 10/C. § (5) bekezdés]

„A miniszter a minősítési terv rá vonatkozó részéről a minősítési évet megelőző év június 30-áig az informatikai rendszer útján értesíti a pedagógust és intézményvezetőjét.” [Ép. r. 10/C. § (4) bekezdés]

 (Folytatjuk!)