Az egyeztetések eredményeként számos fontos kérdésben megállapodásra jutottak. A résztvevők teljes mértékben egyetértettek abban, hogy a köznevelési rendszer színvonalának további javítása érdekében szükség van a pedagógusok, intézményvezetők és intézmények egységes és nyilvánosan ismert szempontok szerinti külső és belső értékelésére.

A résztvevők megállapodtak abban, hogy az önértékelési rendszer bevezetésének tapasztalatai alapján szükséges a rendszer finomhangolása annak érdekében, hogy az önértékelés ne járjon túlságosan sok adminisztrációval, ne jelentsen jelentős többletmunkát a pedagógusok számára, ugyanakkor az egységes önértékelési rendszer szakmai színvonala semmiképpen se sérüljön. Az egységes szempontok szerint megvalósuló önértékelési rendszer működése a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően fontos biztosítéka annak, hogy az intézmények külső értékelésekor – a tanfelügyeleti látogatáskor – a vizsgált nevelési-oktatási intézmények saját magukkal szemben megfogalmazott elvárásait, sajátos adottságait is figyelembe vegyék a külső értékelők, ne csak a központi elvárásokat.

Az egyeztetésen döntés született arról, hogy a teljes körű intézményi önértékelésre nem kettő, hanem öt éves időszakonként kerül sor mind a pedagógusok, mind az intézményvezetők, mint az intézmények tekintetében. Egyezségre jutottak abban is, hogy az önértékelés és a tanfelügyelet átmeneti ideig nem számít bele a pedagógusok minősítésébe. A felek elvi megállapodást kötöttek továbbá arról, hogy szükséges az önértékelés eszközrendszerének egyszerűsítése, amelyről a felek tárgyalásokat folytatnak.

(Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Köznevelésért Felelős Államtitkárság)