Tehát emlékképeink tele vannak sikerekkel és kudarcokkal ezzel kapcsolatban, és ezek rányomják bélyegüket az ellenőrzéssel kapcsolatos attitűdünkre.

Milyen szavak és tevékenységek jutnak eszükbe az ellenőrzés szó kapcsán?

– visszacsatolás,

− számonkérés,

− tettenérés,

− elmarasztalás,

− felülvizsgálat,

− minősítés,

− segítségadás,

− támogatás,

− hiányok pótlására törekvés,

− módszerváltoztatási feladatok beiktatása,

− folyamatban történő fejlesztési tevékenységek megváltoztatása,

− ismeretek megszerzésének fontossága,

− önvizsgálatra késztetés,

− beszabályozottság,

− elvárásoknak vagy az előírásoknak való megfelelés,

− együttműködési igény és szükségesség felismerése,

− hárítási mechanizmusok belépése a folyamatokba,

− felelősség,

− kötelesség,

− ismeretek pótlása,

− megfelelés kényszere,

− és így tovább.

Milyen érzelmek kísérik az ellenőrzési folyamatokat?

– félelem,

− harag,

− agresszió,

− szembeállás,

− ellenállás,

− elfogadás,

− odafigyelés,

− befelé fordulás,

− pánik,

− elutasítás,

− energiafeltöltődés,

− sikerélmény,

− büszkeség,

− önérvényesítés megerősödése,

− kisebbségi érzés növekedése és/vagy csökkenése.

A fenti két felsorolás közül egyik sem teljes, saját tudásunk, átélt élményeink gazdagíthatják a sort. Persze az ellenőrzésben betöltött szerepünktől sok minden függ, mivel az ellenőrzők és az ellenőrzés alá vontak köre változó szerepkör.

Kik végeznek ellenőrzést az óvodában?

– óvodapedagógusok,

− óvodavezetők,

− vezetőhelyettesek,

− munkaközösség-vezetők,

− szülők,

− szakértők,

− fenntartók,

−Oktatási Hivatal.

Melyek azok a helyi dokumentumok, amelyek meghatározzák az ellenőrzés tartalmát?

– Alapító Okirat,

− Helyi pedagógiai program,

− Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei,

− Házirend,

− belső szabályozók,

− Az óvoda éves munkaterve,

− Csoportnapló,

− Fejlődési napló.

Az általános bevezetés után le kell szűkíteni a kört, mivel most kiemelten a magán és alapítványi fenntartású óvodákban folyó ellenőrzésekről, illetve velük kapcsolatos ellenőrzési módokról lesz szó.

Már itt az elején le kell szögezni, hogy − fenntartótól függetlenül − a köznevelési törvényi előírások számos területen a kötelességek és a jogok oldaláról azonos elvárásokat fogalmaznak meg az óvodákkal szemben.

Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy milyen ellenőrzési területek szerepelnek a jogszabályokban.  

A pedagógiai-szakmai ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok

− A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 69. § (3), (4) bekezdés, 77. § (2) bekezdés d) pont, (3) bekezdés, 82. §, 83. § (2) bekezdés e), h) pontok, 86. §, 87. §.

− A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: Mük.r.) 145-156. §.

− Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26) kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 9. § a) pontja.

− A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (különös tekintettel a VI. Fejezet rendelkezéseire, valamint az 56. § -57/B. §, illetve a 92. §).

 (Folytatjuk!)

A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó című folyóirat áprilisi-júniusi számaiban.