A PREFER megújított változata a DIFER programcsomag. A korrekciót az indokolta, hogy a kritériumorientált készségfejlesztő kísérletek alapján egyre többet tudtunk meg a tanulási veszélyeztetettség és a tanulási zavar tüneteiről, az iskolai alkalmasság összetevőiről.

A bevezető indoklásra azért van szükség − és talán igény is −, mert az autizmussal élő gyerekek − éppen a nehezített, akadályozott kommunikáció miatt – nem vagy csak részlegesen, esetleg sajátosan képesek szándékaikat kifejezni. Egy mozgássérült kisgyermek például verbálisan közli, ha nem érzi jól magát, de követhetjük azt is, ha rendben van, hiszen sír, ha bánata van, és nevet, ha öröm éri.

Nyakunkon a nyári szünet, amikor is nem csupán a gyermek elhelyezése jelenhet gondot. A szülők és a pedagógusok is szembesülnek azzal a dilemmával, hogy a vakáció hónapjaiban kell-e, szükséges-e fejleszteni a gyereket. Az alábbiakban gyógypedagógus véleményét olvashatják.

Boldogságórák az óvodában - a programban már több, mint nyolcvanezer gyermek vett részt. Az alábbiakban egy óvodai megvalósítás során elhangzó mesét mutatunk be.

Ahogy azt látjuk és tapasztaljuk, az integrációs szemlélet és folyamat ma is jelen van világunkban. Nemcsak pedagógiai, hanem morális, jogi és társadalmi színtereken is megjelenik.

Mikor iskolaérett egy gyermek? Röviden: amikor testi, szociális, érzelmi és értelmi fejlettsége eléri azt a szintet, hogy a legkevesebb zökkenővel képes legyen helyt állni az iskolában. De mit is jelentenek ezek a képességterületek egyenként? A szülőkkel való konzultációk alkalmával, illetve a szülői értekezleteken próbáljuk hétköznapi nyelven is közelebb hozni az iskolaérettség mibenlétét, hogy a szülők felelősen tudjanak dönteni a témát illetően.

Az integrált nevelés és oktatás, az integráció területe az utóbbi évtizedekben egyre több figyelmet kap nemcsak a pedagógiával foglalkozók körében, hanem a társadalom egészében.

Az Y generáció gyermekei, a Z és az alfa generáció tagjai, akik már beleszülettek az információhordozó- és kommunikációs eszközök rendszeres használatába. Ezek az eszközök számukra természetesek, épen ezért az élet részeként értelmezik, nem pedig egy külön megtanulandó feladatnak tekintik.

Projektek az óvodában. Nagy lehetőség, szép kihívás, ugyanakkor rengeteg munka. Megéri? A továbbiakban számos cikk formájában erre keressük a választ.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény új gyűjtőfogalmat használ: a különleges bánásmódot igénylő gyerekek, tanulók kifejezést. Ez a szóhasználat egyfajta gyűjtőfogalom, amely az elnevezés által is tükrözi azt a szemléletet és törekvést, hogy sokfélék vagyunk, sokfélék a családok és gyerekeik is, ám mindenkinek egyformán − mégis sajátos módon − helye van a köznevelés rendszerében.

Talán lehetetlen dologra is próbálok meg vállalkozni azzal, hogy általánosítva írok erről a néha komoly problémát okozó kérdésről. Az árulkodáshoz kérdések sokasága kapcsolódik, amelyre nehéz megtalálni a választ.

Az óvoda-iskola átmenet segítése, könnyítése hosszú évek óta téma a kisgyermekkor pedagógiájában mind az elmélet, mind a gyakorlat színterén. Sok-sok ideológia, még több módszertani fogás és főként elvárás fogalmazódott már meg ebben a témában mindazon szakemberek által, akik egyik vagy másik korosztályban érintettek.

Sajátos, ám hasonló módon szervezhető meg a tanulás mind az óvodában, mind pedig az iskolában, legalábbis annak kezdeti szakaszában. Ez a szervezés tulajdonképpen független az életkorok merev elválasztásától, sokkal fontosabb a képességek szerinti differenciálás. Bár egyelőre még távol vagyunk a csoport és az osztálykeretek felbontásától, az egyes kooperációk és projektek mégis abba az irányba mutatnak, hogy nem az a fő kérdés, hogy ki hány éves, hanem az, hogy ki, kikkel, hogyan és miben tud együtt haladn

Szeretné egy gombnyomásra beemelni a KIR-ben már feltöltött adatokat? Könnyebb lenne a gyerekek mérés-értékelése egy átfogó szempontrendszer segítségével? Az OviAdminnal ez már gyerekjáték!

Egy amerikai pszichiáter, aki maga is dadog, újfajta szempontból közelíti meg a népesség körülbelül egy százalékának életét megkeserítő jelenséget.

A hiszti szó hallatán egy két-három éves üvöltő, földön fetrengő kisgyerek ugrik be a képzeletembe. De azonnal átcsap a gondolatom egy másik emlékképre: társaságban beszélgetünk, és hallom, amikor az egyik szülő odaszól az iskolás gyerekének: „Ne hisztizzél, nem vagy már hároméves…!”

Az óvodapedagógusnak a gyermekek mozgásfejlesztésére több módszer, eszköz is a rendelkezésére áll. Az alábbiakban ötletekkel szolgálunk a játékos, táncos fejlesztéshez.

A Budapesti Corvinus Egyetemen tanácskoznak a héten Európa és a világ oktatáskutatói, a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA) által szervezett nemzetközi konferenciára 81 országból több mint háromezren érkeztek.

Azok az emberek sikeresek az életben, akik egészséges önbizalommal rendelkeznek, ismerik saját erősségeiket, gyengeségeiket, személyközi kapcsolataikban kezdeményező készek, kudarc- és frusztrációtűrő képességük fejlett, cselekvési alternatívájukat maguk tudják meghatározni. Mindezeknek a képességeknek az alapjait már az óvodában ki kell alakítani.

A hideg és sivár téli hónapokban is lehetséges olyan tematikus tervet készíteni, amely változatos, színes és vidám feladatokkal, fejleszt játékokkal van tele.

Az ötévesnél kisebb gyerekek bámulatos érzékkel sajátítják el az új technológiákat. Legyen az okostelefon, táblagép vagy játékkonzol, gyakran látni, milyen önbizalommal nyomkodják a gombokat és kezelik ösztönösen a képernyőt.

Nem megy a kézírás a gyerekek nagy részének: egy német kutatás szerint a kisiskolások mintegy 70 százaléka az óvoda után nem rendelkezik azokkal a mozgási képességekkel, amelyek a kézírás feltételei.

A túlságosan sokat tévéző gyerekekből és kamaszokból nagyobb valószínűséggel válhatnak antiszociális és bűnöző viselkedésű felnőttek - derült ki az új-zélandi Otagói Egyetem tanulmányából.

Minden gyereknek külön története vagy arról, hogyan szokott le a pelenkáról, és hogyan kezdte el használni a bilit, majd a WC-t. Még a testvérek sem egyformán lesznek szobatiszták. Szakemberek és gyakorló anyák szerint a bilire szoktatásnál a három legfontosabb dolog a türelem, a kitartás és a pozitív hozzáállás.

A délutáni alvás úgy segíti a három-ötéves gyerekeket a tanulásban, hogy utána jobban emlékeznek a hallottakra - derült ki egy amerikai kutatásból.

Az okostelefonok és a tabletek megnehezítik a nevelést. Az elektronikus eszközök nem helyettesítik a szülőt, sőt még több munkát adnak neki, mert új szabályokról kell megállapodnia gyermekével és ellenőriznie kell, biztonságosak-e a látogatott oldalak és játékok - állapították meg amerikai médiakutatók.

Ártalmas-e a mobilhasználat az óvodás kicsiknél? Tiltsuk vagy engedjük a számítógépes játékokat? Csizmadia Csilla díjnyertes szakdolgozata ezekre a kérdésekre keresi a választ.

A gyermekek beszédkészsége lényegesen magasabb szintű, mint korábban gondolták, és már két-hároméves korukban igyekeznek nyelvtani szabályokat alkalmazni - derítette ki egy brit tudós.

A felolvasás, az omega-3 zsírsavak, illetve az óvoda hatékonyan és bizonyítottan növeli a kisgyerekek intelligenciaszintjét (IQ).

Az ötévesnél kisebb gyerekek bámulatos érzékkel sajátítják el az új technológiákat. Legyen az okostelefon, táblagép vagy játékkonzol, gyakran látni, milyen önbizalommal nyomkodják a gombokat, és kezelik ösztönösen a képernyőt.