Ingyenes és a fizetős óvodai közszolgáltatások

Alaptörvényi keretek

Az Alaptörvény XI. cikke minden magyar állampolgárnak biztosítja a művelődéshez való jogot, amely a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével
– az ingyenes és kötelező alapfokú,
– az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint
– a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatást, valamint
– az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatását jelenti.

Az ágazati törvény előírása

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 2. § (1) bekezdése szerint az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feltételek szerinti második szakképesítés megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata.

Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevő más fenntartású intézményben
– az óvodai nevelés,
– az óvodai nevelést kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, valamint
– a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, a törvényi feltételeknek megfelelő gyermekek számára térítésmentes.

A végrehajtási szabályok

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 33. §-a az alábbiak szerint rendezi az óvodai közszolgáltatások igénybe vételét.
A térítésmentes óvodai köznevelési közszolgáltatások

Az állami szerv, az állami felsőoktatási intézmény, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott óvodában térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat:
– az óvodai foglalkozás,
– a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás,
– a gyermekek – rendeletben meghatározott – egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet,
– az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatás igénybevételekor,
– a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve tartós gyógykezelés alatt álló gyermek esetén az állapotának megfelelő köznevelési intézményi ellátás,
– a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás.

Kérdésként merült fel, hogy az óvodai nyári tábor, nyári kirándulás térítésmentes-e vagy fizetni kell érte. Az óvodán kívüli program, az óvodai nyári tábor akkor ingyenes és kötelező a gyermekeknek, ha annak megszervezése szerepel az óvoda pedagógiai programjában. Ha az óvodán kívüli kirándulás, program, tábor nincs benne a pedagógiai programban, akkor az óvoda kérhet a részvételért díjat, de a gyermekek részvétele a kiránduláson, a programon, a táborban nem tehető kötelezővé, így a távollétük sem minősülhet igazolatlan mulasztásnak.

Fontos: az óvodaszék – annak hiányában a szülői szervezet (közösség) – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.

A gyermekétkeztetés lehet ingyenes vagy kedvezményes

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) módosítása nyomán a gyermekétkeztetés beépült a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások közé, mint olyan természetbeni ellátás, amely egyre nagyobb szerepet kap, tekintettel az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztésére és a gyermekétkeztetésre fordított növekvő költségvetési forrásokra. A gyermekvédelmi törvény 21/B. §-ában kaptak helyet az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés szabályai.

Ezek alapján ingyenes étkezés jár
– az óvodai nevelésben részesülő gyermek számára, ha
o    rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
o    tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
o    olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,
o    olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130 százalékát vagy
o    nevelésbe vették.

Az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés gyermekenként csak egy jogcímen vehető igénybe.

További kedvezmény is adható

A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve – ha a gyermek nem állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben részesül étkezésben – az óvoda vezetője – a nem állami fenntartó által megállapított szabályok keretei között – a gyermek egyéni rászorultsága alapján további étkeztetési kedvezményt állapíthat meg.

A térítési díj ellenében igénybe vehető közszolgáltatások

Az óvodás gyermekek esetében térítési díjfizetési kötelezettség elsősorban az étkeztetéshez kapcsolódik. A gyermekvédelmi törvény 146–147. §-ai alapján – a kedvezményezett körön kívül eső gyermekeknek – a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat a fenntartó jogszabályban meghatározottak szerint állapítja meg.


A tandíjas óvodai közszolgáltatások

Szülői kérdésként merült fel, hogy köteles-e a gyermek az óvodában néptánc foglalkozásra járni, amiért fizetnie kell.

Az állami szerv, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott óvodában tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások körébe tartozik
– a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, valamint
– a kollégiumi szolgáltatás.

A szülői kérdésre tehát azt válaszolhatjuk, hogy amennyiben a néptánc nem képezi a pedagógiai program részét, akkor kérhető érte tandíj, de az azon való részvétel nem tehető kötelezővé, és nem vonhat maga után igazolatlan hiányzást sem.


A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó júniusi számában.