Az Oktatási Hivatal által kiadott Útmutató a 89-90. oldalon a következőképpen szabályozza a látogatás napjára készítendő tevékenység-/foglalkozástervet:

„A látogatásra kijelölt óra vagy foglalkozás tervét az órát vagy a foglalkozást megelőző megbeszélésen a pedagógus kötelezően átadja minden olyan szakembernek, kollégának, aki a látogatáson részt vesz. Az óraterv és a foglalkozásterv elkészítéséhez az Útmutató melléklete sablonokat ajánl, de ezektől eltérő formákat is választhat a pedagógus. Az óraterv vagy a foglalkozásterv egy példányát a látogatási jegyzőkönyvhöz a szakértő mellékletként csatolja. A pedagógus bármely formáját választhatja az óratervnek vagy a foglalkozástervnek.”

Az alábbiakban olyan tevékenység-/foglalkozástervet ajánlunk a kedves Olvasóknak, amely akár kettébontva is felhasználható mind az önértékelés során, mind a pedagógus tanfelügyeleti ellenőrzésen, mind a minősítés alkalmával.

A terv a differenciálásra és az egyéni bánásmódra is kitér: autizmus spektrumzavarral küzdő gyermek integrálását tartalmazza. Ennek okán a dajka és a pedagógiai asszisztens segítsége is megjelenik.

A pedagógus neve: a minősítő vizsgát tevő/minősítési eljárásban részt vevő pedagógus neve

A tevékenység helye: az óvoda neve, címe, a csoport neve

A tevékenységekben résztvevők kor szerinti összetétele: az adott korcsoport a 20/2012. EMMI-rendelet szerinti életkori megjelöléssel (pl. 3 év alattiak, 3-4 évesek, 4-5 évesek stb.)

A tevékenység ideje: a minősítés napja

A játéktevékenység tervezése

A tevékenység megnevezése: szabad játék

A tevékenység időtartama: 7,30 – 9,00 óra

A tevékenység célja: az óvodába érkezés és a szülőtől való elválás, továbbá a játékba történő bekapcsolódás megkönnyítése, az elmélyült és tartalmas játéktevékenység megvalósítása.

A tevékenység általános fejlesztési feladatai:

• Az egészséges életmód alakítása: a folyamatos légcsere és a megfelelő fényviszonyok (főként a természetes fényforrás, szükség esetén mesterséges fény) biztosítása a csoportszobában; a gondozási tevékenységek segítése; a gyermekek mozgásigényének kielégítése nagymozgásos játéktevékenységgel.
• Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés: a gyermek-gyermek és a felnőtt-gyermek pozitív kapcsolatok erősítése; a játéktevékenységgel kapcsolatos szokások erősítése; az együttműködés képességének alakítása; a szokásrendszer erősítésével a konfliktushelyzetek megelőzése; a kialakult konfliktusok kezelése; az individuum megőrzése mellett a közösségért végzett tevékenységek előtérbe helyezése; a szociális tanulás biztosítása a helyes viselkedésformák kiemelésével; inkluzív pedagógia megvalósítása az autizmus spektrumzavarral küzdő gyermek befogadásával, egyéni bánásmódjával.
• Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés: az elmélyült és tartalmas játékhoz szükséges eszközök biztosítása (nyugodt légkör, hely, idő, élmények, eszközök…); a manipulációs, verbális készségek fejlesztése a szabadon választott játéktevékenységek során. Hallásfejlesztés, emlékezet és nagymozgás fejlesztése a baromfiudvar hangjainak felismerésével és mozgásának utánzásával.

A tevékenység menete:

A játéktevékenység során a gyermekek által kedvelt játéktevékenységeket biztosítom a csoport számára. Ügyelek arra, hogy az érkezésnél esetleg síró gyermekeknek vigasztalás helyett a játékba vezetéssel tudjam megkönnyíteni a szülőtől való elválást. A reggeli érkezéshez már előkészítek néhány asztali játékot annak érdekében, hogy felkínáljam a lehetőségeket. Üresen is hagyok asztalokat, hogy a gyermekek kreativitásukat ki tudják bontakoztatni, és önálló elképzeléseiket meg tudják valósítani. A rajzasztalt leterítem, ezzel is motiválni kívánom őket a rajzos tevékenységekre. A szőnyegen segítem az építő játékok kialakulását, és a babakonyhában, babaszobában is megteremtem a nyugodt, elmélyült játékhoz szükséges feltételeket.

Az interneten található őszi gyümölcsöket ábrázoló képeket nyomtattam ki és lamináltam, melyekből memóriakártyákat készítettem. A memóriajátékot is felajánlom a gyermekek számára játéklehetőségként. Ugyanezeket a képeket nagyítva is kinyomtattam, lamináltam, és szétvágva puzzle játékot készítettem. A puzzle játékot is előkészítem.

A mozgás fejlesztése érdekében differenciált játékot is tervezek az őszi gyümölcsök témakörében. A „Lipem-lopom a szőlőt” kezdetű dalt énekelve járunk (székekre laminált képeket helyezek el, ezeket kerülgetjük). A kisebbeknek járással, a nagyobbaknak bújással, átlépéssel nehezítem a játékot.

A szabad játék ideje alatt irányított játéktevékenységet kezdeményezek az ősz gyümölcsei témakörhöz kapcsolódva a vizuális térben. Alma, körte és szilva mintázásához és festéséhez szükséges eszközöket készítek elő. Az ügyesebbek készíthetnek szárat és levelet a gyümölcsöknek.

Az autizmus spektrumzavarral küzdő gyermek folyamatos ellátása érdekében a pedagógiai asszisztens az irányításommal segíti a nevelőmunka folyamatát.

Módszer: közvetett és közvetlen játékirányítás, beszélgetés, bemutatás, magyarázat, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés (pozitív megerősítés).

Eszközök: a csoportszobában található játékeszközök, saját készítésű gyurma, őszi gyümölcsöket ábrázoló nagyméretű laminált képek, laminált memóriajáték és puzzle játék.

 A cikk teljes egészében elolvasható az Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó novemberi számában.